Meredek volt az éjszaka. Délután finoman jeleztem férjemnek, hogy este végre nem aludni szeretnék mellette, huncutul visszakacsintott, hogy rendben. Megnéztük egy sorozatot, majd se szó se beszéd leragadt a gépnél. Én szó nélkül mentem aludni, illetve föl ment a pumpa nálam. Fogtam az ágyneműt és átvittem a másik szobába. Kivonultam a közös hálóból, hogy talán megérti mi a bajom, de nem értette meg. Lezuhanyzott és befordult aludni. Én, bolond nem hagytam rá. Nem hagytam szó nélkül. Robbant a bomba nálam. Fejéhez vágtam, hogy nem kellek neki és ő nem is akarja, hogy legyen gyerkőc. A nagy monológ után csendbe burkolóztunk, majd elviharzott a fejét szellőztetni. Ekkor már éjjel fél kettő volt. Amikor visszajött egy kis konyakot megittunk és ledőltünk, alig bírtam reggel fel kelni.

Ma finom zellerkrém levest készítettem, nagyon dícsérte......