Tegnap délután két óra alvással próbáltam behozni az alváshiányomat, de ez a kedves férjem nélkül nem ment volna. A gyerekszobában van egy heverő, éjszaka ezen szoktam szoptatni, kedvelt tartózkodási helyévé vált a babának. Lassan rájövök, hogy néhány hagoncska mit jelent a kis Mazsolánál. Pl. Az egyik ilyen hang:"Apu, anyu gyertek ide, tegyetek a kanapéra, foglalkozzatok velem!" Ahogy az ágyra teszem és jobbról, balról közre vesszük, rögtön mosollyal jutalmaz minket a kis két hónaposunk.
Déli evészet előtt menetrendszerint tettem babuncinkat tisztába, már a kence-fice is hurkás feneken volt. Közben gyerkőc tornagyakorlatokat mutatott be, mindkét lábát és popsiját megemelte a feje felé és ekkor történt egy pillanat alatt a baleset, szépen levizelte magát. Szegénykémnek még szemébe, fülébe is jutott, az már a legkevesebb volt, hogy a hajára is jutott. Én lepődtem meg jobban, mint ő, kis Mazsola vigyorgott az egés alatt, így hát fürdetés lett a dologból.
Sikerélmény: Tegnap babakocsival vásároltam hétvégére kaja alapanyagot (húsit) és sikerült gyerkőc mellett főznőm zöldség krémlevest. Ma rakott zöldbabot készítettünk apucival.
