Olyan vagyok, mint egy rigolyás vénasszony a terhesség utolsó heteiben (napjaiban?!). Normál esetben semmiképp nem szabadna megterhelő lennie két adag ruha kimosásának, teregetésének és egy finom főzelék megfőzésének egy délelőtt+egy 20 hónapos kissrác ellátásának. De én mégis úgy érzem magam, hogy mintha valami energia vámpírok mentek volna végig rajtam. Mazsi még nem akar lefeküdni, másik szobában kajabál. Megnézem a srácot, hátha mindent kihajigált kiságyból, jó lenne ha délutáni sziesztának neki fogna, mert elméletileg jönnek délután anyósomék rövid időre????
Mazsi Apu keményen taknyol, nem javul az állapota, dokit is felkeresi holnap délutáni rendelésen.