Tavaly nyár végén vettem egy égszín kék vászon nyári ruhát. Amikor meg vettem reménykedtem, hogy lesznek még olyan forró napok, amikor magamra vehetem, de nem volt.
Itt volt az ideje elővennem a szekrényből. Szépen kivasaltam, a pántját szépen megkötöttem a nyakamba. Megállapítottam, hogy előnyős a szabása dekoltázsnál...;)
Beültem a volán mögé és irány anyuék. Beértem körforgalomba, és kezdtem érezni, hogy valami csúszik lefele, mit ad Isten, hát a ruha kioldódott, ahogy megkötöttem és már pár miliméteren múlott, hogy nem okoztam közlekedési balesetet. Kihúztam magam, és így a ruha nem csúszott le a mellemről.....hm...
Index, aztán uzsgyi ki a körforgóból, aztán megint jobbra ki index, megállás. Megizzaztott a helyzet. Körbenéztem, nem-e bambulnak, de teljesen mindegy, láttak már ebben a városban már mást is...Jól erősre megkötöttem a ruhát a nyakamba. Mikor anyuékhoz megérkeztem, megkérdezte tesóm mi vágta meg ennyire a vállamat. Hát én erre azt mondta, hogy egy táska. Hmm, erre visszakérdezett, milyen táska, amikor egy mini női táskával jöttél most.....