Egyszer már népszavazáson vissza lett vonva tandíj a felsőoktatásban. Most a rektori konferencia azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy X% létszám az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés között mozogjon tanulmányi eredményüktől függően. Na már most ezzel a következő a problámám: Én is jártam főiskolára, igazságos átlaghatárt húzni, ha félévente akár több százezer forintról van szó, ami a családok és a diákok zsebét terheli, nem lehet. Ugyanis ha csak a saját szakomból indulok ki, annak idején két azonos évfolyam, különböző szakiránya között HORRIBILIS VOLT AZ ÉVFOLYAM ÁTLAG KÜLÖNBSÉG. Nem sok ösztöndíj járta, ebből kifolyólag "voltak" a 4.0 feletti "könyvtár" szakirány és mi 3.0 körüli átlaggal. Miből adódott ez a különbség? Hát talán abból, hogy az egész tanárfüggő volt, és hogy melyik szakirányt favorizálták, diákcsoportot. Ettől függetlenül semmivel nem volt a tudásunk rosszabb a másik szakirányénál!!! Az államvizsgán ez szépen ki is domborodott.
HA EGY UGYANAZON A SZAKON KÉT SZAKIRÁNY ENNYIRE KÜLÖNBÖZIK A MAI NAPIG, AKKOR INTÉZMÉNYEK KÖZÖTT MEKKORÁK A KÜLÖNBSÉGEK????
Nekem mindegy minek hívják, hogy képzési hozzájárulás vagy tandíj, az jelenti, hogy mélyen zsebbe kell nyúlni és valószínűleg évente úrarendeződnek a sorok. A lakhatás, jegyzetek és stb. egyéb költségek továbbra is meg lesznek. Diákhitelt felvehető nagyságát tovább növelik, ez teremt szép kis adósságspirált a diákoknak hosszú távon. Ha állandóan minden évben rettegniük kell, hogy Démoklész kardja lesújt rájuk, kihagynak 1-2 évet, hogy vésztartalékot halmozzanak fel. A felsőfokú tanulmányok időtartama tuti, hogy a többségnek hosszabb lesz, mint a normál képzési idő. Igaz, lehet dolgozni, hogy legyen miből finanszírozni a féléveket, de egyes szakok költségtérítése már most olyan magas, hogy a tanulás melletti folyamatos munkából nem hiszem, hogy a fiatalok elő tudják teremteni a teljes összeget.
Igaz ettől még nem jut több pénz a felsőoktatásra, és nem lesz jobb az oktatás színvonala. Az igazság valahol másutt van....
