Nem gondoltam volna, hogy a terhesség alatt ennyire elszaladnak a hetek és csak azon kapom magam, hogy itt van az utolsó hónap és hetek. Aztán mintha az utolsó hetekre lelassult volna az idő. Várakozás, startra készen állás kórházi csomaggal együtt. A várakozást csak pihenéssel tölthetem orvosi utasításra, nekem ez nagyon rossz, mindig jöttem-mentem, tettem-vettem.Azért kell pihennem mert a méhszáj már teljesen kinyílt egy ujjnyira, mint a tubarózsa.

A pihit olvasassál, netezéssel, kevés tv-zéssel töltöm. Főzőcske minimális, inkább rendelem. Hál' Istennek, jó a közérzetem, relatíve még jól mozgok. 36.hétre a súlygyarpodás 11,5 kg.Úgy számolok, hogy kb. 12,5-13 kg környékén leszek a végére.

Amivel bajban vagyok, azaz, hogy nem tudom, hol az a határ, ameddig merjek vezetni autót a terhesség vége fele. Szerencsére nem kell másik városba járkálni, helyben vannak a szakrendelések, de az otthonomtól megjárni gyalog oda-vissza már sok. A helyi közlekedés nem jó, oly annyira, hogy a menetrend alapján csak az egyik irányba tudok úgy menni, visszafele órákat kellene várnom. Ráadásul sok lépcsőzéssel nem akarom még emelni az esélyét a szülésnek. Szívesen vezetek, beférek a kormány mögé, még ki is tudok kászálódni az autóból. Vezetési gyakorlat is meg van, a terhesség alatt végig vezettem, sőt pocakosan levezettem 150-200 km-eket biztonsággal egy végtében (Családdal nyaralni voltunk, de a 8 hónaptól ekkora távokat nem vállalok). Ám, annyira sokszor kell az utolsó hetekbe NST-re, UH-ra stb. járni, hogy elbizonytalanodtam, hogy vállaljam-e a kockázatot. Mi van, ha NST-re menet megy el a magzatvíz és jönnek a fájások?Nem költői kérdés,  még is meg van az esélye.....
Taxizást meghagyom az arra az esetre, ha tényleg nincs a közelben a párom és tényleg megindul a szülés. Ha van valami bibi, akkor megpróbálok olyan időpontokat kérni a vizsgálatokhoz, hogy a párom tudjon hozni-vinni, de nem akarom ugráltatni feleslegesen.

Nem tudom ezzel más kismama hogy van, kiváncsi lennék rá....