Munkatárssammal szinte egyidőben lettünk kismamák.Úgy alakult, hogy én itthon maradtam veszélyeztetett terhesként, ő benne maradt munkahelyi mókuskerékben. Aztán félidő tájékán átvonult rajta pár enyhe fertőző betegség, de a terhességel együtt már csak otthon kiheverhető volt, ezt tetézte haskeményedések. Otthon kellett maradni durván egy hónapot, hozzáteszem napi 10-11 óra munkától persze, hogy keményedik a kismama hasa. Aztán két lehetőség volt vagy marad táppénzen szülésig vagy visszamegy, ne engednek a munkahelyen. Végül megegyeztek, hogy nem terhelik agyon, mert mint oszlopos munkatársra szükség van, így napi 8 óra lett. Mondogatta nekem a kezdetektől fogva, hogy még augusztusban meg fog szülni, így is alakult. A hét elején váltottunk sms-t, akkor írta, hogy már nagyon lenn van a pocija. A hír jött is tegnap, hogy egészséges kisfiúnak adott életet:) gratula. Így most az nem jön össze, hogy a kórházban mi összefussunk, pontosítok, én még picit várnék. Bár most is volt jó kis fájásom reggel.
Tegnap elgondolkoztam, hogy miért volt az, hogy alig ugrott meg NST-n a méhösszehúzódásokat mérő görbe, de közben a gyereknek igen magas volt a pulzusszáma. Rémlett valami, hogy azt mondta volna a védőnő, hogy az utolsó hétben mintha le kéne állni magnézium, magzatvédővitamin, vas szedésével.
Rákerestem neten, aztán nagyon meglepődtem, hogy a doki erre nem hívta fel a figyelmemet:
- mert görcsoldó hatású, elnyomhatja a fájásokat és lassíthatja a szülést, így nem tud felkészülni a méh a szülésre.
Gyorsan döntöttem, hogy NEM SZEDEK TÖBB MAGNÉZIUMOT MÁR, AZ ÉTKEZÉSRE EDDIG IS FIGYELTEM, TEHÁT, AMENNYI MINIMUM KELL, AZ A ZÖLDSÉGEKBEN, GYÜMÖLCSÖKBEN BENNE VAN.
A táppénzes papíromért most lesz az első alkalom, hogy nem én megyek személyesen, családomat kértem meg rá, hozzák el. Délután, azért ha megjön a férjem célirányosan elintézzük a hétvégi bevásárlást ketten, ez max. 1,5 óra. Mára csak egy babfőzelék kotyvasztását terveztem be, a pihenésen kívül.