Lehet, hogy másnak nem nagy dolog, de nekem igen, hogy Mazsi 10. foga is kibújt, ezt még relatíve könnyen megúsztuk. Gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az elmúlt két éjszaka igaz sírva ébredt kétszer, de simogatással meg tudtam nyugtatni. Egy ideje már a hosszát/magasságát Mazsinak nem vízszintesben mérem, oda állítom a legényét ajtófélfához és bejelölöm. Általában nyugton is marad, ameddig megmérem. 81,5 cm mértem, szerintem ez jóval pontosabb, mintha fekve mérnénk. Súlya meglepett: 10,7 kg. Úgy néz ki, az aktív mozgás és nagy étvágy mellett havonta 30-35 dkg-t havonta, mint a nagy könyvben. Ha így haladunk Karácsonyra simán eléri a 11 kg-t. Amúgy elég cipelni. Tegnap nem találtam neki téli cipőt, ami tetszett volna az nem volt méretben és ez egy tavalyi modell, amit nem biztos, hogy méretben meg tudnak a boltban hozatni. Ami meg jó lett volna Mazsira, nagyon keményen találtam a kérgét és féltem volna, hogy folyton feltöri a lábát.
Várom az UH-t és az orvosi vizsgálatot, hogy minden rendben legyen, mert 4 hét hosszú idő nekem a két vizsgálat között lelkileg. Mazsi első igazi szava: Apa. Ez két hete volt, amikor elősször hallottuk, tegnap párszor Ma-ma-zott. Hogy és Mijért kérdő szavak is jól mennek már.
Suliban kiderült, hogy még lesznek beadandó házi dolgozatok. De jó, mondom magamban, előbb nem sikerült közölnie a tanároknak velünk. Ráadásul van olyan tárgyam, amiből még ezután lesz órám és abból is írományt kell produkálni vizsgaidőszakig, de semmit nem tudok, hogy mikor mit:(((( Így nehéz beosztani az ember energiáját és az alig létező tanulásra szánt idejét.
