Ember tervez, gyermek módosítja a programot. Alapigazság. Tegnap délután már nagyban készülődtünk Mazsi Apu céges karácsonyi rendezvényére, amikor Mazsi átvariált néhány dolgot. Késtünk a buliból. Még pedig ezért:Délutáni alvása csak 1,5 órásra sikeredett és uzsi után lógott keze-lába gyerkőcnek, még egyszer nekifutottam lefektetésnek. Ilyenkor ha nem sír, akkor nemigen szoktam bemenni, még ha hallom a hangját, akkor sem. Aztán egy idő után elunhatta magát az ágyikójában és a jól ismert hangot hallottam. Mostanság állandóan dugdossa a szájába kezét, leszorítja a nyelvét és saját magát ingerli. Mire beértünk, repült az uzsi egy része kifele a gyerekből. Ágynemű csere, mosógép indít, gyerekmosdatás, terep feltakarítás. Kettőnknek (kedves szülőknek) az egész folyamat komplett egy órába telett, mosógépből ruha kiterítéssel befejezve (vagyis ruha és szőnyeg fagyasztással a folyóson).
Ezután jött a kismama frász, egy rongyom sincs, amit felvegyek, mert rövid a dereka, vagy kiáll a derakam stb. Többedik nekifutásra egy tunikát találtam, ami elég illő az alkalomhoz és rám is jött és vhog néztem is ki benne.
Aztán a helyszínre jutást nehezítette jó kis havazás. A banzájon jól éreztük magunkat, csak nagyon elfáradtam, hazafele sofőr természetesen én voltam (mire nem jó egy feleség). Viszont olyan meredek volt a hegyre haza fele az út és síkos, hogy nem bírtam felmenni. Szépen visszagurultam (na ilyet nem gyakoroltam mostanság), aztán kerülővel egy kisebb kaptatón mentünk haza.
