Pénteken kinn volt a gyerekdokink Mazsinál, gyógyultnak nyilvánította a srácot. Az antiibiotikumot elfogyasztotta 99,5%-banaz az üvegből, a maradékról Mazsi Apuval vitánk támadt, hogy megkapja-e a gyerek. Doki igaz kiadta utasításba, hogy kapja meg, én meg már nagyon sajnáltam Mazsit amiatt nagyon, hogy az egész emésztése felborult a gyógyszertől és napi 4 kaki kikészítette a fenekét.
Haladok a vizsgákkal. Még magamat is megleptem, hogy pszicho-ból sikerült beszerválnom egy ötöst. Már csak kettő vizsga van hátra, ha a jövő héten mindkettő meg van, akkor vége a vizsgaidőszakomnak. Utána regisztrációs hét, beiratkozás és II. félév. Mivel a jún.2-re vagyok kiírva tesóval. Nem tudom, hogy lesz pontosan abból a szempontból, hogy passzív félév lesz vagy el kezdem és néhány tárgyat teljesítek. Ez beiratkozás után egy hónapon belül kiderül, mert tanárokkal személyesen kell beszélnem, esetleges egyéni feladatról vagy hogy hogyan tudnánk közösen megoldani a helyzetet. Ja és ha beiratkozás után egy hónappal még mehetek passzív félévre.
Fizikálisan már kicsit nehezebb a helyzet velem, hirtelen nagyon pocakos lettem 20. hétre, a keresztcsonttájékán az "alvázam" igen csak tágul, fáj. Reggel alig bírok felkelni, menni. A hasam is kicsit keményedik, feszes, erre magne-b6-nál erősebb magnézium tartalmú gyógyszert írt fel az orvos. Vérképzésre is elkezdtem szedni vas tartalmú cuccost.
A frontok össze-visszakavarják Mazsi és én hangulatomat, szegény Mazsi Apu.
