A héten a zöldségesnél nagyon zsenge sütőtököket láttam meg, nem tudtam elállni, hogy ne vegyek. Úgy döntöttem, nem kell nagy mennyiség, így egy kisebbet választottam, ami 60 dkg-s volt. Egész héten rohanás, hajtás-pajtás volt, nem volt időm mit kezdeni vele.
Most hétvégén már nem akartam, hogy benn maradjon a tök a hűtőben. Elgondolkoztam, mit készítsek belőle. Gyors elhatározással az ebédhez sütőtök krémleves készült. Amikor, megpucoltam, nagyon jó illata volt, de egy falatot bekapva éreztem, hogy nem lesz kellően édes levesnek. Kevés margarinon egy evőkanál cukrot karamellizáltam, majd hozzáadtam a kockázott sütőtököt és két kisebb krumplit.Kevés, só, bor és szerencsendióval meghintettem. Majd fedő alatt puhára pároltam. Házi tehéntejjel (magasabb zsírtartalom miatt főzésnél előnyben részesítem a bolti dobozostól) behabartam.
A férjem nem eddig csak sütve evett ilyen tököt,belement, hogy ez legyen a leves ebédre. Hát csalódást okoztam neki és ő is nekem. Amit kimert azt is lassan eszegette, inkább csak kenyérrel. Én már a második tányérnál tartottam, amikor közbeszólt, hogy az ővét nem akárnám-e esetleg megenni. Mire kérdeztem, nem ízlik az ebéd, nem szólt semmit, csak elővette a fancsali-gyilkolos tekintetét. Másodikkal valamennyire vigasztalódott láthatóan, de engem dühített a dolog nagyon.
