Jól sikerült a nap, elfáradtam, de nem indult zökkenő mentesen. A reggel időben keltem, reggeliztem és indultam mesterképzés beiratkozására buszhoz. Régi, kényelmes, kedvenc szandált vettem fel, ami többször már megjárta cipészt. Házunktól 3 percre leesett a lábamról, szétment, menthetetlen. Gyors telefon Mazsola apunak, hogy loholok vissza a másik lábbelijért és dobja le az erkélyről. Aztán az órára pillantottam, ajaj, gyalogosan nem érem el a buszt. A papucsom mellé érkezett az emeleti erkélyünkről forgalmi és slusszkulcs. A buszmegálló mellett árnyékban leparkoltam és így pont elértem a buszt, különben késtem volna nagyon sokat. Viszont az autó csomagtartójában maradt babakocsi, Mazsola és férjem így csak úgy tudtak ma sétálni és vásárolni menni, hogy lejöttek az autóhoz. Mei-taiben apu magára kapta gyereket és babakocsihoz el séltáltak. Az autót (mivel nálam volt a forgalmi) én vittem haza este, miután busszal hazajöttem. Kisebb káosz ellenére, minden jól sült el.
OFF: Koffeinkám utólag is bocs, hogy nem hívtalak, elszaladta a nap suliban, majd 11-én megyek megint, aztán szinte minden héten, valahogy majd találkozunk.
Végül is sikerült beiratkozás, bár a képzés néhány részlete rejtély, de belevágunk. Előreláthatólag 2 félév belefér államilag finanszírozottba, másodévre gyűjteni kell.
OFF: Egy kérdés, Ki hogy oldja meg konyha, veszélyes terek elkerítését, elzárását? Babakerítés, biztonsági ajtó stb., minden megoldás érdekel. Ikea-s biztonsági cuccon gondolkozunk, de nekünk 116 cm széles hosszra kéne felrakni, ez max. 110-re húzható ki. Ez lenne a legolcsóbb megoldás.
