Sylblog

Ma egy hónapos Geri.Szépen gyarapszik, ki van pufisodva pofija. Alvás: talán alakulgat a helyzet: éjszaka egyszer kelek hozzá szoptatni, utolsó etetés 10 óra körül van este, utána hajnali 3-4 között eszik, majd reggel 7-8 körül kel. Napközben nagyon változó a fennléte és az alvása. Sok pelenka fogy, mert sok a kakis pelus (napi 6-7). Mazsi nyügős, jobb hátsó rágófog jön feltételezésünk szerint, éjszaka többször felriad, este nehezen alszik el, étvágya visszafogott önmagához képest. Fogzásra utal az is, hogy néhány alkalommal a széklete savasabb volt, kicsípte fenekét. Elalváshoz többször Nurofent kellett adni.
Tegnap voltun négyhetes státusz vizsgálaton Gerivel csecsemőtanácsadáson, minden rendben 4600 gr. Mazsi is jött velünk, mert megkapta a kullancs elleni védőoltás első adagját, majd egy hónap múlva kapja a következőt. A szoptatás miatt megnőtt a szomjam, de erről a meleg is tehet, valamint az étvágyam is. A mérleg megállt egy adott súlynál, ez 3-4 kg-val több, mint Gerivel a terhességem induló súlya. A háztartási teendőket sikerült hellyel-közzel ellátnom napközben, ahogy tervezem, de főzés nem fér bele továbbra se, csak hétvégén. Akkor is csak úgy, hogy Mazsi Apuval profin összedolgozunk és egy délelőtt legyártom az egész hétvégi kajánkat, amiből hétfőre is marad mindhármunknak.

Eddig csak kistesónak hívtam a blogban a picurt, beceneve: Geri;). Szóval fejlődésében nagy események vannak:

• Egyre jobban figyeli környezetét, hangokat, fényeket.
• Hasra fordítva szépen emelgeti fejét és mindkét irányba meg tudja a fejét fordítani.
• Hasra fordítva kúszó-mászó mozdulatokat végez.
• Hasra fordítva a kiságyában teljesen keresztbe fordult. Magyarán csak úgy letenni nem lehet és ott hagyni ágyon.

Alvásfronton nem jobb a helyzet, karikás szépen a szemem...

A hétvégén "szalmaözvegy" voltam a kistesóval itthon. Mazsi Apu, Mazsi és apum neki vágtak 180 km-es útnak és ellátogattak anyósomékhoz. A helyzet érdekessége, hogy lassan négy hetes lesz kistesó, de még nem jelezték, hogy megtekintenék az unokát. Pontosabban közölték, hogy egyszerűen nem jönnek, mert még a szülés előtt egyszer beugrottak, akkor is aludt a Mazsi és nem nézhették meg. Apósom megsértődőtt, hát így állunk. Amikor jönnek hozzánk, van hogy max. félóra az egész és ha alvásidőre esik a dolog nehezen értik meg, hogy nem fogom felverni a gyereket. Ennyi. Egészségügyi problémák persze vannak, amit megértek, de valamennyi rugalmassággal tőlük is elvárható, hogy autóval eljönnek (mondjuk sógorom vezet) és rá szánják azt az egy napot a látogatásra. Így a férjem két tűz között van, mert egymás közt időszakosan elmondja, hogy ez az egész mennyire rosszul esik neki:Vagyis,  hogy tőle elvárják, hogy rendszeres időközzel látogasson haza (Mazsival), de ők meg alíg töltenek nálunk időt. A történet nem mostani keletű. Megváltozni nem fognak, csak tudomásul vehetjük a helyzetet és ha nagyobbak a gyerekek, közösen rövidebb időszakokra levisszük őket. Huzamosabb ideig nem lehet rájuk bízni majd az unokákat (sajnos).

Amúgy jól érezte magát Mazsi, főleg a ház körül tetszettek az állatok (kutya, macska, tyúkok, kakas, aranyhalak). A házi kedvenc macskát a farkánál fogva megpörgette;), de nem lett baja szerencsére egyiknek sem.

Már lehet, hogy írtam Mazsinál, hogy igen érzékeny műszer a gyerek, minden frontra reagált Mazsi, teli hold, fejlődési ugrás, fogzás, túl sok élmény stb.. Sok minden be tud zavarni alvás nyugalmába. Amióta Mazsi elmúlt 15 hónapos, azóta mélyen átalussza az éjszakákat, reggel 8-kor kel mostanság. De van úgy, hogy 9-ig alszik. Ha bölcsis lesz, korán fogunk kelni, de akkor talán a lefekvést nem húzza majd el este fél tízig-tízig, ugyanis addíg dumál magában az ágyában. Még kiságyban, vagyis utazóágyban alszik (ideiglenesen). Hamarosan heverőre akarjuk átszoktatni, amit kemény dió lesz, biztos nem akar majd megmaradni az ágyban, leesés gátlót teszünk fel, Mazsi apu házilag fogja barkácsolni.

Kistesó: jönnek-mennek a viharok, frontok. Ilyenkor szoptatás is egy rémálom, lefektetni reménytelen. Max. több óra hossza után kiüti magát a három hetes picur. Szoptatás ilyenkor úgy "zajlik", hogy idegesen forgatja fejét, majd rácuppan maximális erővel szív, majd elengedi és keserves sírásba kezd. Cicit újra szájához közelítem és kezdődik a dolog előlről. Megnyugtatni csak hasrafektetve sikerült, ma is úgy aludt el, természetesen miután mélyen elaludt oldalára vagy hanyatt fordítottam és amíg hason fekszik, be van kapcsolva légzés figyelő és ránézek 10 percenként.

Hordozókendőben is jókat tud durmolni egészen addíg, amíg ki nem szedem belőle és amint az ágyába rakom, felébred.

Nekem a heppem a teli hold, Mazsinál keményen bezavart alvás ügyileg. Női természetem és ciklusom teljesen a hold ciklushoz van precízen igazítva. (Teliholdkor szültem, teliholdkor jött össze kistesó, jövő héten lesz 4 hetes, amikor teli hold lesz újra). Remélem, nem majd hat rá különösképp...!!!

Mazsi januárban bölcsődébe megy, ez már biztos, jó nagy fiú lesz akkora ő is és kicsi is. Én fogom beszoktatni. Mazsi apu most volt szülő értekezleten és a tegnap Mazsit nyílt napra vitte, ahol ismerkedés volt gondozónőkkel, dadusokkal és csoportszobával. Mazsi pár másodperces töpprengés után bevetette magát a csoportszobába és kedvenc játékait kiválogatta (amiket itthon is használ:mobilteló, távirányító stb.) Egy gondozónőre 6 gyerek jut majd és ennyien lesznek egy szobában. Kistesó addígra már 6 hónapos lesz. Mivel a város másik végén van bölcsőde, tömeg közlekedés gázos, autókázni fogunk reggelente (én és két gyerek). Délután Mazsi apu fogja haza hozni munka után. Amennyiben egyikőnk se tudja haza hozni, anyu, apu vagy húgom hozza majd el bátyust. A bölcsőde választás nem véletlen volt, igaz távolabb van tőlünk, de szakmailag nagyon szuper, sok ismerős szereti nagyon és gyerekeik. Aztán anyumékhoz nagyon közel van. A bölcsőde mellett van óvoda, igaz a lakóhelyünktől pár percre van óvoda, de ha már ide fog jár Mazsi, akkor nem kell majd kétszer beszoktatni, mert nagyrészt ugyanazok a gyerekek mennek tovább, mint akik voltak a bölcsődei csoportban. Gondolataink szerint akkor majd tesó is ide járna majd bölcsődébe, nem kell két helyre hozni-vinni a gyerekeket.

A kicsi holnap lesz kéthetes, súlya: 4110 gr, már az elejétől fogva tapasztaljuk teljesen más jellem, mint a bátyja, főleg a következőkben:

•  Szoptatás: Mazsinak nagyon sokáig elég volt egy-egy etetés alkalmával, sokszor elaludt mellen és alig lehetett felébreszteni és folytatni a szopit. Kistesó mindkét mellett kéri, periodikusság nincs.
• Kicsi gyorsabban büfizik, mint egykor Mazsi, Mazsi bukós volt. Kevesebbet mosnom anyatejes cuccot.
• Az igény szerinti szoptatással, vagyis azzal, hogy sokszor kerül mellre tesó, úgy érzem több a tej.
• Sokkal éberebb baba, mint Mazsi.

 

Egyelőre ennyi, a listát idővel folytatom..... 

Az időjárás átfordult hidegből forró nyári melegre, háromszorosan is nehezen viseljük:

1. Nagyobb benn szorul lakásban, nehezebben bírok vele.
2. Pici sokat szomjas, szinte óránként kell mellre rakni, vizet pohárból nehezen fogadja el, de gyakran kínálom neki.
3. Szoptatás alatt összeizzadok picivel, nehezen tudom belőni, hogy mibe öltöztessem picit. Két napozót szereztem be csak neki, kiszokni az van. Bodikból rájöttem, hogy inkább hosszúujjú készletünk van többségében, mert Mazsi bátyus szeptemberi születésű. Rövidujjú bodi+zokni adtam rá picire. Túriból eddig én szerváltam be ezeket, azt hiszem nagymamát fogom megkérni, hogy szerezzen pár ruhadarabot még kicsinek.

Nem is értem, miért nem jutott eszembe Balinál, hogy beszerezzek egy hordozókendőt. Sose felejtem el, hogy mennyi kínlódás volt hasfájós időszakban, altatásnál 6-8 hetesen, később meg szinte folyamatosan a fogzás miatt. Nem vagyok az a nagy hippi típus, aki minden áron babakocsi nélkül fogja hurcolászni kendőben gyermekét, de már most kijelenthetem nagy szolgálatot tesz itthon, és kimozdulás szempontjából nagy tesó mellett (21 hónapos). Vasalni most úgy tudtam délelőtt, hogy hordozókendőben aludt el kistesó. Rövid sétát a környéken tegnap előtt ebben tettünk meg. Pár perc után megnyugodott benne és durmolt. Aztán amikor már elég mélyen aludt, betettem a kiságyába. Mivel magas vagyok nagyobb méretet /4,8 m/ rendeltem hordozókendőből, kell is az előlkeresztezett kötéshez. Előre megkötni még nem tanultam meg, de mindenképp szükséges, hogy egyszerűen, könnyen menjen napközben a ki-be rakása a hordozókendőbe a babának.

Súlyhelyzet:

Tegnap volt egy hetes kisöcsi: születési súlya 3800 gr volt, két napra rá, amikor kiengedtek minket kórházból 3550 gr volt (azaz 250 gr-t esett a súly, ami természetes jelenség), 1 hetes súlymérés: 3780 gr(!)

Anyatej beindult, ennek több észrevehető jele van:

• Kistesó jól lakott napközis képet tud ölteni szoptatás után, sanda mosollyal.
• Éjszaka ázik melltartó
• Szép aranysárga kakik pelusban.

Ma éjszaka volt első alkalommal, hogy háromóránként elég volt kelnem és vissza is aludt picur. Fáradt vagyok, de kicsit nyugodtabb. Anyakönyvi kivonat meg van, ma lesz meg lakcím kártyája picurnak. TAJ kártyára várunk, hogy tudjam indítani munkahelyen keresztül TGYÁS igénylést, valamint MÁK felé anyasági támogatás és családi pótlék igénylését, pontosabban módosítását két gyermek után. Letöltöttem formanyomtatványokat hozzá, de türelmem nem volt még kitölteni, 15 oldal!!!!

Nem tűntem el, csak világra hoztam kistesót, kisöcsit. Gyors volt nagyon. Szerda éjféltől kósza fájás derék tájon, de nem elég határozott, nem volt periodikus, de két óra hosszat nem szűnt meg. Mazsi Aput ébresztettem kettőkor, hogy szép lassan szedjük össze magunkat, meglátjuk mi lesz, max. hazaküldenek vagy benn fognak kórházban. Hát jól tettük, hogy készültünk befele. Anyumékat felhívtam, taxival anyu, apu feljött. Apum maradt Mazsival, mi meg a férjemmel le és ugyanezzel a taxival irányba vettük kórházat. Taxis riadtan kérdezte, hogy magzatvíz elfolyt-e már, mondom nem. Ahogy beértünk és kiszálltam a taxiból, a kórház földszintjén a belém hasított a fájdalom, meggörnyedtem, mondtam kíséretemnek, hogy siessünk, 1 perces fájások voltak már és eléggé úgy éreztem, hogy tolófájások. 3-kor felvettek, 3.10-kor előkészítettek 3 ujjnyi tág, állapította meg az ügyeletes orvos. Fájások gyorsan jöttek továbbra is, én kértem menjünk szülőszobára, mert nagyon jönne a gyerek, pár percen belül megérkezett a dokim, de még időben. NST-re ráraktak, de felesleges volt, mert, mire lement volna a vizsgálat, tesó megszületett. Két nyomás, és szó szerint repült kifele a gyerek, a szülésznő meg elkapta 3.31-kor. Egyből felsírt, Apgar /10/10-es lett/. Magzatmázasan hasamra tették. Majd takaróval betakarták. Aztán pár percre elvitték (addíg lepisilte és lekakilta szülésznőt).

Szülestési méretek: 3800 gr, 59 cm. Két nap után hazaküldtek minket kórházból, már meg se várják 72 órát, császáros kismamákat meg 3 nap után. Rooming szobától nem voltam elájulva, kriminális volt első éjszaka, de szobatársak rendesek voltak. Sírt, sírt a kicsi, mert éhes volt, megnyugtatni nem tudtam, éjszakás csecsemős megszánt (hivatalból nem csinálhatott ilyet). Elzavart aludni, mert ha nem pihenek, ugyebár anyatej se lesz.Hajnal 5-kor visszahozta, pihentebben kezdtem szoptatni. Végül is bedurrant mellem, szopizik szépen, bár a tegnapi hideg front nagyon nyugtalanította.

Szerencsémre van segítség itthon. Nagypapa játszik sokat, sétálni viszi Mazsi bátyust, anyum főz, férjem apa szabin van. Mazsi túl van pörögve, de jól fogadta kistesót a maga módján, többit meglátjuk, hogy alakul, ez még rövid idő.

Hát most hirtelen ennyi.

Nem tudom, hogy melyik bejegyzésem lesz ebben a blogban az utolsó szülés előtti. Éjszakai viharokat nem bírom, most hallom a rádióban, hogy kiadták az egész ország területére a narancs riasztást, 100 km/h feletti szelekkel. Remek. Ma éjszaka is azt hittem megyünk befele kórházba. A hivatalos terminusból 7 nap van hátra. Allergiától keményen szenvedek, gyaloglás nehezen megy. Ma főztem egy kiadós kakas húslevest, nagyon jól esett ebédre.

Ami késik, nem múlik...Kitört tegnap óta rajtam pollen allergia:(((( Tulajdonképp nem szedhetnék gyógyszert terhesen és szülés után sem. Allergia dokihoz nem sikerült eddig eljutnom, már nem is nagyon fogok ebben szezonban. Feltúrtam a gyógyszeres fiókot előző szezonból keresve homeopátiás cuccot keresve. Szőlőmag teát iszok (eddig nem sok hatás). Húgyhólyagom veszettül nem bírja 38. hetesen a tüsszögést:(( Baromira izgulok ilyen állapotban szülőszobán mi lesz. Kitüsszentem a gyereket???

Próbáltam utána nézni, hogy ilyen alter kezelések jöhetnek tünetcsökkentésként szóba. Pollen Stop nevű cuccot be kell sprézni és egy speciális filmréteget képez orr belső nyálkahártyáján, így elméletileg nem irritálja a pollen az orrt. Nasya spré is ilyen. Már csak pünkösd után tudom beszerezni gyógyszertárban, addíg valahogy el leszek.

Uh tegnap voltam, fejvégű kistesó továbbra is és kb. 3600 gr:)

Éjszaka három fájásom volt, de a mai meleg frontot és nagy zivatart éreztem.

Én megértem, hogy féltő gondossággal kezelik az egészségügyi protokoll eljárások során Magyarországon, de néha túlzás zargatni az utolsó napokban szerintem a kismamákat, mert inkább csak idegesek lesznek a sok adminisztrációtól, vizsgálattól (Pl. én is.) Konkrétan eddig a béka seggét verte a terhesség alatt a vérnyomásom (110/70 vagy 120/80 értékekkel), de ma úgy éreztem, ha eddig nem volt magas vérnyomás, akkor gondoskodtam róla....

Reggel 8.30-ra volt NST időpontom, előtte még kartonozóba be regisztráltattam magam terhes rendelésre, hogy az NST eredményt le tudják könyvelni, ha látja orvos. Vérnyomás mérés, pisi minta meg volt, 9.00-ra végeztem, majd szólt az asszisztens, hogy az orvosom nincs az osztályon, mert konferencián van, terhes rendelésen nézessem NST leletet. Na, lecsüccsentem terhes rendelés előtti fapados székre, 9.20 magasságában kinézett asszisztens, hogy lehet bemenni. Az orvos 2 másodperc alatt értékelhetetlennek minősítette leletet, visszairányított NST-re új vizsgálatra. OK, visszamentem, kopogtam, elmondtam gondom-bajom. Hölgy hümmög, de hát csak délig van itt, és csak esetlegesen tud bepasszirozni mára, menjek el és jöjjek vissza 11-re. Aztán csóválta a fejét, minek nyomogatta annyit azt a gombot, nem is érezte annyiszor a baba mozgását.

Kinnt zuhog eső, elsétáltam legközelebbi pékségbe tízóraiért. Majd 11-kor jöttem újra NST-re, lelettel robog át rendelőbe, kopogok. Kiszólnak, orvos nincs, nem is lesz darabig, szülése van. De hát nekem 11-től már az anesztezólógusnál kellett volna lenne, hát akkor intézem azt addig, ők itt lesznek délutánig.

11.45 Anesztezólógia: Össz-vissz 4-en várakozunk+ két osztályos beteg tolócskocsiban. 11-től van rendelés, kartonozóva ide is be kellett csekkolni, de érkezési sorrendben hívnak. Orvos nincs sehol. 11.50: Asszisztens bekéri beutalót, morog kérdőív miért nincs kitöltve (kérdések sora az orvosi vizsgálathoz és előzményekkel kapcsolatos).Kitöltöm, kérdezi: EKG??? Hát azt senki nem mondta nekem, hogy kell. Előkotrom terhes leletek közül, amit házidokim csinált tavaly novemberben. Felcsillan a szemük, nem kell nekik megcsinálni.Kérdem, nem régi?Oh, jó lesz az.

12.00 Orvos megérkezik, előttem lévő betegem kemény 2-2 percet töltenek bennt. Sorra kerülök. Magát miért utalták be altató orvoshoz, császár lesz? Kérdezik. Hát, biztos, ami biztos alapon, hátha visszafordult a baba és nem fejvégű nyögöm ki. Gerincérzéstelenítésbe beleegyezzek, torkom megnézi doki, rendben.

12.20 Vissza terhes rendelésre. Hurrá van orvos, NST leletet elfogadja. Ezután büfé előtt leroskadok, Mazsi Aput hívom jöjjöm értem, elegem van, menjünk haza.

Mazsi Apu táppénzen, csak ezért tudott fuvarozni a mai nap, nagypapa pedig Mazsival volt a nap nagyrészében. Mazsi Apu náthás erősen, antibiotikum kúrára van fogva. Remélem pár napon belül jobban lesz.

Reménykedtem benne, hogy délután sikerül addig mindkettőnknek pihenni kicsit, amíg Mazsi alszik, de őkelme EGÉSZ NAP NEM ALUDT NAPKÖZBEN!:(

Hát, ezt történt a mai nap, holnap UH.

Pocaklakóval egyezkedek, hogy kb. 8-10 napot maradjon pocakban, de ne várja meg a 40. hetet, mert nincs kedvem minden nap vizsgálatokra járni félnapokat.

Olyan vagyok, mint egy rigolyás vénasszony a terhesség utolsó heteiben (napjaiban?!). Normál esetben semmiképp nem szabadna megterhelő lennie két adag ruha kimosásának, teregetésének és egy finom főzelék megfőzésének egy délelőtt+egy 20 hónapos kissrác ellátásának. De én mégis úgy érzem magam, hogy mintha valami energia vámpírok mentek volna végig rajtam. Mazsi még nem akar lefeküdni, másik szobában kajabál. Megnézem a srácot, hátha mindent kihajigált kiságyból, jó lenne ha délutáni sziesztának neki fogna, mert elméletileg jönnek délután anyósomék rövid időre????

Mazsi Apu keményen taknyol, nem javul az állapota, dokit is felkeresi holnap délutáni rendelésen.

Elegem van saját TB-mből fizetett, egyes egészségügyi dolgozók lekezelő hozzáállásával. Konkrétan a mai eset: Dokim kérte, hogy minél előbb intézzem a héten vérvételt, ehhez kellett beutalót beszerválni az asszisztensénél. SZTK kartonozójában becsekkoltam rendelésre a megbeszéltek szerint korán reggel (7 óra pár perckor) kopogtam a rendelő ajtaján. A kiskönyvem és TAJ kártya átadva már gyorsan nyomtatták a labor beutalót részemre. NST-s asszisztens ott reggelizett a többi asszisztenssel, megismert így rögtön lekezelően megjegyezte: "Megmondtam magának a múlt héten csütörtökön, ha már úgyis itt van, kérjen labor beutalót, miért kell ezt 100x elmondani maguknak!". Felforrt az agyvizem egy kicsit, de nem reagáltam rá.

Nem felejtettem el labor beutalót kérni, de az saját fogadott orvosom utasításait követtem, hogy mikor mit intézzek. Az ok, hogy kismamákat tájékoztatja a kötelezős, mérdföldköves vizsgálatokról egy asszisztens, de ilyen stilust ne engedjen meg magának. Egyébként nem hozzá jöttem, hanem a másik asszisztenshez.

Dokim szerint ráérek még várni még egy UH-val, de protokoll szerint 38. héten kellene egyet csináltatni. Ezek után bejelentkeztem időpontra, de már csak péntekre kaptam időpontot. Ennyit járkáltatni a kismamákat borzasztó. Altatós orvos is fel kell keresnem még a héten, biztos, ami biztos alapon, mert későn fordult meg pocaklakó, ha mégis császárra lenne szükség faros fekvés miatt.

Ma hajnal 3-4 között már azt hittem menni kell befele kórház szülészetére. Egyre erősődő fájdalmakat éreztem és derekamban, ami kisugárzott a lábamba, a fájások kb. 15-20 perc időközönként jöttek. Végül magnézium és pár perces séta segített. Mazsi 11-kor este felébredt, ordított, nem tudtuk mije fáj, semmivel nem lehetett megnyugtatni. Mazsi Apu végül hátára fordította és masszírozta, ez valamit segített, majd kapott Nurophent. Amíg hatott, addíg bábjátékkal tereltük el a figyelmét, végül bealudt reggel 9-ig. Nem tudok másra gondolni, minthogy mindkettőnknél ez a bolond időjárás volt alapvetően a hibás. (Szél, eső stb.). Anyumék ma átjöttek, kistesó ruháit és Mazsiét rendeztük át, apum sétálni kiment Mazsival, vasalás is volt. Neptunba felléptem, már beírtak pár jegyemet a tanáraim. Mazsi Apum kitört a nátha keményen, remélem kikurálja magát hamar, mert akkor nem jöhet be szülő szobára és nem lesz apás szülés. A lökhárító cserére és karosszéria lakatos munkára számla nélkül 40 ezret fizetne a Groupama biztosító, most márka szervíztől kér ajánlatot Mazsi Apu, hogy mennyi lenne a kocsira ez a dolog náluk, és ez alapján döntünk a javítás finanszírozásáról. Viszont nem mindegy mikor leszünk autó nélkül (amíg a szervízben lesz), mert

1. Én csak úgy tudom egyelőre legpraktikusabban megoldani a terhes vizsgálatokon való részvételt, ha autózok (amíg tudok)

2. Ha menni kell kórházba szülés miatt, taxi marad megoldásnak.

Gyorsulnak az események, de még nem akarok szülni. Doki szerint "harcra készen állok". Gyerek pocakban teljesen lejjebb csúszott. Egyujjnyi tág vagyok, minden méhszáj nyitott. A terheskiskönyvbe ezt a kódot írta: 1111!  (4 napja még nem így volt)Nem igazán vagyok ezért a frontos időjárásért. Természetesen szedem vasat, magnéziumot.

A hétvégére szabadidős programot szerveztünk volna családilag, de az eső elmossa. Inkább ebben a helyzetben pakolászás, rendcsinálás lesz. Mazsi ezzerrel taknyol, vagyis már két hete folyik az orrából vízszerű, híg váladék és nem győzőm orrszívózni. Gyanús ez a nátha nekem (már ha nátháról vagy egyáltalán szó). Az orrszívást most sem kómálja, de ha arról van szó, hogy eljátssza a folyamatot, az nagyon megy neki. Műanyag orrszívó porszívó csőbe helyesen belerakja fiolát, majd csatlakoztatja porszívóhoz, engem lefektet ágyra és sziszegő hangkíséretében "orrszívózik".

Ma reggel fél hat óta vagyok talpon, de megyek aludni. Elkészült egy fejtett bableves, kimostam egy sötét nagy adag ruhát, nappaliban aktívan sepregettem és felmostam. Online leveleztem csoportársakkal, az utolsó simításokat végzek sulis anyagaimon.

Betöltött 37. hét kistesóval pocakban. 3. NST: reaktív, vérnyomás 120/80, hízás két hét alatt 30-40 dkg, alig észrevehető, de lehet, hogy mérleghiba. Pocakkörfogat egyre nagyobb. Szülésnél mindenképp kell sajnos kérnem antibiotikumot.

Maga módján visszaszámlálás megkezdődöt, Mazsi Apu délelőttönként rám csörög, hogy mizujság, és ennyi és ennyi nap van hátra. Kereken 20 nap. A gépére a terhesség második felétől feldobott egy progit, amit ezt jelzi:))))

Kiságyat még Mazsi (bátyus) birtokolja, most már átrakjuk utazóágyba, nem kéne, hogy meglepetésként érje, hogy na itthoznak egy üvöltő csomagot, aki elbitorolta a helyét, át kell szoknia. Pontosabban szeret utazóágyban is aludni, de éjszakákat nem aludt benne.

Sulis leadandók: még le kell adnom egy kicicomázott ppt-t, szerkesztett hang- vagy videó anyagot. (Utóbbit Mazsi Apura bíztam). Keresztcsontom, derekam, hátam fáj, alig bírok néha hajolni, ez azért időjárás függő.

Mellszívót+tartozékok fertőtlenítem, ahogy bejegyeztem ezt a posztot.

Anyósomék nem néznek felénk, kár. Majd csak, ha kórházból hazajövünk. Anyósom el is felejtette, hogy hanyadik hétben járok, egyre csak azt kérdezte férjemtől, mikor megy hétvégén őket látogatni. Azt se tudatosult bennük, hogy március közepe óta múlt hétvégén volt első alkalommal itthon a férjem, addíg mindig volt ügyelet vagy munka hétvégén. Ennyit a megértésről. Nem is nagyon hívnak ingyenes telefonos lehetőségen sem. Mazsi Apu ad le jelentést rólunk, vagy én hívom nagy ritkán (bár már egyre ritkábban őket).

Talán lesz a házban babakocsi tároló. Igaz érdekes lesz, mert 6 újdonsült anyuka/újszülöttes család fog össze költségmegosztásban. Meguntuk a tétlenkedést, és azt, hogy társasházi közös döntés kell hozzá.

Jól esne egy tejeskávé, mert majd el alszok, de inkább alszok.(Mazsi is sziesztázik).

2. NST-n voltam a héten, az asszisztens kérte még a múlt héten, hogy szedjem össze vércsoport, hepatitis, AFP eredményemet és tűzzem be a kiskönyvem elejére. Első gondom ott kezdődőtt, hogy a nő orvosi rövidítéssel dobálozott és ez alapján fogalmam se volt, hogy ő a hepatitis teszt eredményre gondol. Hajnalokba félórám rá ment, hogy kisillabizáljam az összes lelet közül, hogy e mi is ez. Aztán nem elromlott az itthoni tűzőgép, gépkapoccal raktam bele. A nő vizsgálaton rögtön pampogni kezdett, hogy miért így van beletéve kiskönyvbe a lelet. Inkább ráhagytam a dolgot, nem reagáltam. Kicsit gyorsabb szívritmust produlukált kistesó, de minden rendben.

Két vizsgámat megcsináltam múlt héten, szóbeliztem, Mazsi Apu vitt kocsival. Mindkettő jól sikerült:), ami utána történt az már annyira nem volt szerencsés, de egészséges mindenki:

Auchanban vásároltunk, majd pénteki délutáni csúcsban indultunk hazafele, az autópályahoz vezető útszakaszon kisebb baleset ért minket. Az egyik kereszteződésben, egy jobbról kikanyaródó autó nem adta meg az elsőbbséget nekünk (elsőbbség kötelező táblánál), fékezés, hátulról belénk jöttek. Pontosabban fennakadtak a vonóhorgon. A nagy forgalom miatt kb. 30 km/h-s sebességgel közlekedtünk. Nekünk lökhárító ment tönkre, akik belénk jöttek, annak el kellett vittetnie az autóját. Dokimat hívtam, hogy nem érzem magam rosszul, de mitévő legyek. Épp a kórházban volt ügyeletes, bementünk, megnéztek egy NST-t, megvizsgált. Dupla adag magnézium és nyugalomra lettem itélve. Kérte a doki, hogy amennyire lehet, autókázást hanyagoljam.

Hát, ezt csak annyira tudom leredukálni, hogy akkor ülök autóba, amikor muszáj mennem vizsgálatokra (nincs ki cipeljen, tömegközlekedés városon belül nagy nulla).

Hát így állunk. Nyakamon a 37. hét. A sulis leadandókból már csak egy feladat van hátra. Lakásátrendezés megtörtént, de néhány dolognak a helyén gondolkodunk.

Voltam NST-n, szerencsére reaktív, nem mutatott fájásokat a készülék. Viszont sokkal jobban ugrált kistesó pocakban, mint anno ugyanennél a vizsgálatnál Mazsi. Le is rugta többször a kütyüt, fognom kellett és forognom egyik oldalamról a másikra mert csak úgy lehetett rögzíteni normálisan a szívhangját. Felénk újabban nem a 36. héttől van NST, hanem a 35. héttől. Uh-n kb. 2800 gr-ra becsülték súlyát picurnak, majd a 38. héten lesz még egy UH (remélem megvárja). A változékony idő miatt pénteki sulis napom nem reszkíroztam, nem mentem fel (jósló fájások). Feladat van természetesen minden szempontból. Mazsi Apunak nem volt egy normális hétvégéje március közepe óta, két hétvégés ügyelet között hétvégente mindig volt munka. Talán most a hétvégén eljutunk odáig, hogy átrendezésre kerül a lakás kistesó fogadásához. Kórházi kellékeket beszereztem, de a még elő kell bányászni táskát a szekrény aljáról, amit inkább ennyi idős terhesen nem vállalok. Mazsi jól van, 13,2 kg, viszont náthás szegénykém. Kisszövegláda: most minden madár rigó:))))

Ha súlyban, hosszban így halad Mazsi a 9-18 kg súlyhatárra kalibrált BeSafe gyerekülést cserélhetjük a 15-36 kg közöttire!

Végre jó idő:)))). Pénteken csak egyik sulis előadásra mertem 34. hetes terhesen bemenni, a cél főleg az volt, hogy a tanárommal egyeztessek külön vizsgáról. Megbeszéltük, hogy két hét múlva jövök fel Bp-re hozzá -ha egészségem engedi-, Mazsi Apu hoz fel. A késő estébe hajló előadás után egyik csoporttársnőm hozott volna haza kocsival, de nem mertem vállalni a dolgot, lemondtam, mivel tegnap is vissza kellett mennem suliba ZH-t írni féléves anyagból. Túl vagyok rajta, 5-s!!! Egy tárggyal kevesebb.

A kívánságom az volt, hogy menjünk el valahova a suli után kettesbe, mert nem sok lehetőségem lesz rá szülés után. Nem mondta meg a férjem hová megyünk, de a titkos vágyam teljesült. Kedves helyem a Duna kanyarban, Kismaroson a www.patakvendeglo.hu.

Aludni már a legnehezebb, ha nincs épp jóslófájás, akkor belülről nyomorgat a gyerek. Egyik oldalamom se, háton se jó feküdni. Pihenni amennyit lehet, próbálok, muszáj. Védőnő megdícsért, előző hónaphoz képest csak 70 dkg-t híztam, viszont jó látszik a pocakon, hogy  a súlyarányok a baba javára változtak. Hízás eddig: 10 kg (betöltött 35. hét).

Anyummal kiválogattam az elsőkörös babarucikat a zsákokból (56-62).Nagyi kimossa és kivasalja, nagy segítség ám!!! Viszont még mindig nem tudom, mikor rendezzük át a terepet nálunk, takarítás, pakolás Mazsi mellett nehéz ügy.

Családi napközin töprengek, hogy vigyem-e Mazsit szeptembertől, itt van egy köpésre a házunktól. Felszerelt, de vegyes dolgokat mondtak a szülők, akik ide vitték gyerkőcüket. Hely elméletileg van szeptembertől. Talán nekem könnyebb lenne a kicsivel itthon, ha menne Mazsi csanába, egyre jobban látom rajta, hogy mennyire vágyódik gyerekközösségbe. Lassan kevés leszek neki.

Egy dolog nagyon visszatart, étkezésbe nem figyelnek annyira a gyerekekre, mint egy sima bölcsődében vagy én itthon és keveset alszanak a csanában a gyerekek. Mazsi délutánonként megalussza a 3 órát, mellette éjszaka a 11-12 órát.(Bár ez 2 éves koráig sokat változhat).

Ki van az időm centizve, konkrétan 6 hét van hátra szülésig a 40-ből. Igazán most döbbenek már rá, hogy most aztán már tényleg a leendő új családtaggal, kistesóval kapcsolatos dolgokat kellene intéznem. Kórházi pakkom még sehol sincs, össze kéne szedni. 56-62 méretű ruhákat ki kellene válogatni anyuméknál, majd mosni, vasalni. Lakásátrendezés Mazsi Apura és nagypapára vár. Rám tavaszi nagy selejtezés???(Ruhák, kacatok, papírok).DE MIKOR?????????? Még most van a suliban a teendőim sűrűje és háztartást napi rutin szerint és Mazsi tesót is el kell látni. Férjem sokat túlórázik. Sajnos megjelentek jóslófájások, elég össze-vissza áprilisi idő van. A jóslófájások enyhe menstruációs görcsökre emlékeztetnek, főleg délután-este-hajnalban jelentkeznek. Ilyenkor fekszek, járkálok, nyomatom magnéziumot, nézem az órát és számlálom a fájás hosszakat és darabszámot. Általában fél óra alatt elmúlik. Múlt héten voltam vérvételen, laikusként sikerült kisillabizálnom, hogy a vasam a béka segge alatt van, pedig eszek spenótot, májat és szedem a vasat is. Remélem ebből nem lesz gond. Pocak jó nagy, gömbölyű, a baba bordáimnál nyomkod alkalomadtán.

Még buszozok, tömegközlekedek suliba, de nem sokáig. Az elkövetkező alkalmakkor már Mazsi Apu hoz-visz.

Mazsi újdonságai:

• Lépcsőn le-föl közlekedik kézenfogva, már nem csimpaszkodik teljes súllyával belém.
• Mindenre mondogatja enyém. Veri mellkasát és mondogatja: ÉN:;)
• Inni kér: "Azt inni!!" (közben asztalon lévő pohárra mutat
• Autómániás, annyira, hogy tegnap nagypapával alig haladtak sétával, mert minden "aaatót" meg kellett nézni.
• Egyre nagyobb távokat tud megtenni sétálva (oda-vissza városban 1,5-2 km), szófogadás változó.
• Nem akarom emelgetni, ezért akkora magasságba állítottam etetőszéket, hogy bele tudjon felügyelet mellett mászni.
• Kiságy rácsot reggeli kelésnél/délutáni/esti fekvésnél kivesszük bemászik helyére. Azért még alvás idejére a rácselemek visszakerülnek.
• A szobájában levő heverőn önmagától felmászik, lefekszik néhány percre, ha fáradt.
• Határozottan közli, hogy mikor van "kaka", és tolja le nadrágját, hogy pelenkázzam, és megy be a szobájába a pelenkázáshoz. Erre azért fogok hangsúlyosan figyelni, mert leginkább a délutáni ébredés után tudnánk elcsípni a dolgot és hátha bilibe sikerül produkálni.

 

Egészen vasárnapig hezitáltunk Mazsi Apuval, hogy menjünk szavazni, vagy sem. Ugyanis egyik pártért sem vagyunk oda, pláne a politikáért. Aztán valahogy mégis úgy alakult, hogy délelőtti sétát összekötöttük a szavazással. Eleget tettünk állampolgári kötelességünknek. Mazsi is jött. Gyorsan lement a dolog, amíg lecsekkolt engem a választási bizottság és ikszeltem, Mazsi Apu körzött az iskola épületben gyerkőccel, aztán fordítva.

Eredmény nem lepett meg, de az egy vicc, hogy a nem a lakóhelyen szavazókat zárásig nem tudták tömegesen leszavaztatni. Rosszul szervezték az egészet, erre hogy nem lehetett felkészülni???!!!!

Na, mindegy.

Néha kezd szakadni a cérna nálam Mazsi miatt (19 hónapos). Ha eddig kiabált, sírt, követelt/akart valamit valamilyen alapja volt a dolognak. (Éhség, fáradtság, betegség, szomjúság, unatkozás, bezártság stb.) Most sokszor úgy érzem, minden különösebb ok nélkül kezd -könnyek nélkül- egyik pillanatról a másikra visítani, ordítani, toporzékolni stb. Ráncigálja nadrágom szárát lehetetlen helyzetekben, hogy vegyem fel, vigyem oda a lakásban vagy utcán egy általa érdekesnek talált tárgyhoz pl. Nem nagyon akarja megérteni, hogy 32 hetes kismamaként nem emelgetem csak úgy. Döbbenet: 19 hónaposan jön rá, hogy néha anyás, amikor már félévesen se maradt meg az ölemben!!!
Vacsora is nagy mizéria: Ő már jól lakott, kivesszük etetőszékből, de nem hagy minket egyszerűen enni, ölbe kéredzkedik, de csak azért, hogy asztalt le rámolhassa, vagy apjától kolbász karikát csenjen.

Aztán jobb híján arra az 5-10 percre beraktam a kiságyába és becsuktuk az ajtót (természetesen nem volt sötétben), hogy higgadjon le egy kicsit. Ugyanez este is lejátszódik fektetés után. Ahogy a kívánsága teljesül, abban a pillanatban már vigyorog, beszél, nevetgél, jópofizik Nekünk, kedves Szülőknek.

 Azt mondja szakirodalom, és kortárs szülők, hogy más gyerekével van így (dühkitörés, akaratosság stb.). Valahogy még is nehéz, hogy egy ilyen helyzetben vigasztalós technikát ne válasszak, de megállom, mert ezzel inkább még rákontráz az ember.

Majd kinövi, de tudom ez szakaszosan jelentkezik. (2;4 éves kor körül)

30. terhesség hetet betöltöttem kistesóval. Mazsi Apuval névlista összeállítással foglalkoztunk most már. Első körben maradt 20 név, a szülésig hetente 2-4 nevet kiejtünk közösen a listáról. Most sorra kaptam a híreket ismerősöktől, hogy megérkezett a gólya szó szerint, sorba születtek a meleg front hatására a babák.

Hízás: cca 10 kg.

Mazsi: akaratos, sokat beszél, bohóckodik, jár-kel, szerel, néha anya idegeire megy, "súlyos" 12,5 kg-s egyéniség.

Suli: sűrű program, kismamaként egyre jobban fáradok, de elég jól bírom. Net jól jön, itthon este/éjszaka vagy korán reggel tanulok.

Babakelengye: sok minden meg van, bár még ráérek újszülött ruhákat mosni-vasali, nem tudom mikor kerül rá sor. Babahordozót eladtam vaterán, Titi Tritonhoz babakocsihoz pedig megvettük. Hordozókendő beszerzésen vagyok rajta, egyelőre vacakolok, hogy milyen legyen. Nandu kilöve, durva a szövése, nehéz megkötni, egynek viszont megteszi, jó az ára, még használtan is. Újszülöttnek és kezdő  kendős anyukának (mint én) nem praktikus. Német márkák (Didymos, Lana stb.) jók, de baromi drágák, még használtan is. Hoppediz-t néztem ki, egyelőre használtan nem találtam.

Hétfőn voltam UH-n, kicsit több a magzatvíz, a vizsgálatot végző csajszi szerint ez már így is marad, nem mondta hogy rohanjak azonnal a lelettel a dokihoz. Rendes volt, adott egy képet, kis pufi a pofija kistesónak, negyedjére meg lett erősítve, hogy kisfiú lesz.

A helyi kórházban VIP részleget alakíottak ki egy szobával, előjegyzéssel megy a dolog, 7500 ft/fő/éj az alapdíj. Majd májusban feliratkozunk, de nem gond, ha lesz hely. Azt akarom ugyanis elkerülni, amit történt Mazsival. Én jól voltam, újszülött nem (besárgult), hétvégére hazaküldtek (nem volt elég hely). Aztán vasárnap vissza kellett menni vizsgálatra, de amikor már hazaküldtek, tudtam, hogy benn kéne igazából maradni. Aztán a gyerekosztályon kriminális állapotok uralkodtak, ami nem változott. Vagyis egyetlen egy zuhanyzó, mosdó helyiség volt az egész osztályra. Nagyon babák anyukáinak helyet nem tudtak biztosítani, földön feküdtek matracon.
Ha ugyanez előfordulna, inkább kifizetjük a két éjszakát VIP szobában, csak ne küldjenek haza, mert az idegileg sokkal rosszabb.

Más. Mazsi most már minden kilincset felér, kulcsra kell zárni a szobákat, fürdőszobát napközben, mindent rámol.

Tegnap a szobájában a heverőn ált és le-föl húzgálta redőnyt!!!! Nem semmi srác.